vonatpótlóautóbusz

rosszul kezdődik. állítólag ez negativitás és kihat és a negatív szavak és gondolatok tudatos elkerülése az bezzeg milyen jó, dehát én nem hiszek a varázsolásban. és tényleg nem érdekel az időjárás, olyannyira, hogy sőt! még a hóban is csúszkáltam önfeledten, hogy hátha elesek és hátha majd fááj. egyre rosszabb, már a fájt két á-val írni is romantikus túlzás volt. mindegy, legalább lehet sztorizni a hóval kapcsolatban, hogy egyszerrégen március másodikán mentem nyelvvizsgázni gyalog és akkor is esett a hó meglehetősen és mivel most ennek szinte kerek évfordulója van, lehet révetegen mondogatni, hogy hogy szalad az idő. fú de rossz.. viszont rájöttem, hogy hiába nem érdekel, ez az időjárás mégiscsak nemzetrontás és mindenki búsul mint álat és az az általános vélemény, hogy mostmár igazán legyen jó! vagy legalább jobb.
hú bazmeg de rossz. beállhatnék a sorba és akár ígérgethetnék vagy követelőzhetnék, mint a nagyok, mert ez így lassan demagóg, és mostmár két olyan szót használtam, amit nem kellett volna és nem mondom meg, hogy melyik az a kettő, mert ahhoz egy harmadikat is kéne használni és az már végképp rossz lenne.
inkább elmesélem, hogy tegnap a csíkok nyertek. és azt is, hogy az előbb egy pillanatra egészen mást hittem, mint ami a valóság. kész.
ilyen hülyeségek helyett talán inkább ki kéne használni a jó időt és visszamenni a hóba elesni!
tényleg rossz lett..

azt kérdezték tőlem a táskámban lakó emberek, hogy csodára várok-e, közben meg csak egy csavart láttam a busz plafonján.
az emberek mindenhol ugyanolyanok.

minden utca végén sarok - mondta az apapapagáj, mert hirtelen úgy gondolta ideje egy kis kultúrát vinni a gyereknevelésbe. aztán mégsem történt semmi, pár hónap múlva egyszerűen meghalt.

hátakkor hajhászom tovább a szenzációt, mondok ilyen menő sztorit amit mondani szokás menőül azért hogy az ember menő maradhasson. ugyanis fantasztikus hírekkel tudok szolgálni baszás ügyben! az történt, hogy tegnap este sikerült iszonyatosan bebasznom, mégpedig a térdemet. most van rajta két szemrevaló seb, amelyek megfelelő kezelés esetén ufófejjé formálják a térdkalácsomat. ezt mondjuk lehet hogy csak haluztam, de a sebek valósak, indulhat a sebfetisizálás.

néha azon gondolkodom, hogy blogot kéne írni. most például rájöttem, hogy bármikor fürdök, mindig vizes leszek, márpedig ha így folytatom, akkor egyszercsak okos ember lesz belőlem, ezt pedig érdemes lenne dokumentálni. kár, hogy az szar.
ja és nem tudományosan alátámasztott tény, de még az jutott eszembe, hogy szarszósz és hogy kaland játék kockázat. dehát nem tudok felnőni a feladathoz, úgyhogy mindegy, elkullogok.

keresni, várni és elképzelni felesleges. hányszormondjammég?! mert bármiről is lenne szó, minden inkább sehogyse, vagy minden inkább sokkal úgyabbúl. legmerészebb álmok, haha. sosesincs olyan.
különbenis! vadásszak hatást azzal a mondattal, hogy majdnem megdugtam schell juditot? akkor a hatás néhány viccesnek szánt komment lenne, és mivel ezt előre tudom, ezért ellenhatásként kiküszöbölhetem azzal, hogy nem mondok ilyesmit. deakkor.. és ha azzal próbálok ellenhatni, hogy előre leszögezem, hogy semmilyen ezt firtató kommentre nem válaszolok? akkor meg keresgélni fogják a tűréshatárt. ha pedig azt mondom, hogy lepjetek meg, akkor csalódott leszek, ha sikerül. hájáj.. mindent figyelembe véve jobb, ha senki semmit nem fűz hozzá, ebből már úgyis elegem van, többnyire. csak a hiábavalóság jut róla eszembe, bárhonnan is nézem. ha ennek a százhatvannak lenne öntudata és hozzá éleslátása, már rég belehalt volna az értelmetlenségbe. duplán! de én azt akarom hóoggy;.. bár mostmár lassan leszámoltam minden ezzel kapcsolatos prekoncepcióval az első bekezdésben foglaltak miatt, úgyhogy hagyjuk is.
egy álom valós esemény? egy álomban történt esemény valós esemény e annyira, hogy egy belőle készült film végére odaírják, hogy valós események alapján? nem mintha érdekelne bármilyen közkeletű álomelmélet,..
äaäargg és roar. az egészből csak szegény juditot sajnálom.

a megvilágosodás egy másik fajtájáról van itt szó, tényleg remek játék ez, bármivel el lehet játszani, én most például fejben szájtbild formájában gyakorlom. ez egy nagyon jó dolog, ugyanis terítéken lévő prodzsektek komplett gondolati kidolgozását teszi lehetővé elejétől a végéig és mivel éjszaka a sötétben történik, ezért teljes a koncentráció, tehát nagyon hatékony is. ez azonban egyben a dolog hátulütője is, mivel ez így csak és kizárólag ebben az aludnipróbálós időben működik. úgyhogy az eredmény sok-sok spanyolviaszk és igen nehéz elalvás. pedighát aludni azt keeell! namindegy, lerajzolom és újramegpróbálom.

minden hozzáállás kérdése.
aki korán kel, aranyat lel.
megvilágosodásosodás.
szikrázik a konnektor is!

a körülmények áldozata vagyok. a rendszer a hibás. a világ van szarul kitalálva. minden a legnagyobb rendben nem történik semmi amit jobbhíján akarok. és önsajnálat és semmitmondás. semmittevés és semmitevés és semmi és túl.. túl az.. -nnyí, jobbra-balra hegedülök a fülemmel! félperces örökkétartó öröm, ha rájövök egyről a kettőre egyelőre.
de nem kell vele foglalkozni. múlandó veszély.

kulturális (anti)élmény, bűnhődés és teknótánc - a predkracsuno visszavág! mert kéremszépen ez sláger! a történetet is elmondhatnám, bár azt hiszem mindegy. a lényeg annyi, hogy lánglelkű gimnazisták voltunk és ráértünk, úgyhogy sok egyéb szörnyűség mellett szültünk egy ilyen számot. az alap egy chrematic nevű borzalmas teknóopusz a hypnose előadásában, ami igazából fogalmam sincs, hogy micsoda, találtuk valahol, elmondtuk négyen hogy sárga dömper földet ás, végül Cs összekeverte. ettől aztán még rosszabb lett, de pont ettől jó, úgyhogy most ti ennek örülni fogtok iszonyatosan!

Predkracsuno Dreamteam - Sárga dömper földet ás (mp3, ~6 Mb)