vonatpótlóautóbusz

van értelme enciklopédiát írni? a tejes ember barna ladája például senkit nem érdekelne. vagy csak.,.. aa hát az lesz a legjobb, ha leszámolok a végtelen semmivel, mert még itt nekem szerteágaznak a vonalak és világos lesz és majd nem tudok odafigyelni arra amire kell. ez is milyen hülyeség pedig. de minden akkor lesz rendben, ha alszok és ha ezt minden nap el tudom hinni. mert amúgy esélyem sincs. bármi másnak van értelme? példáuúúl,l.. tényleg, te elasztikus vagy? mert az sose úgy van!

nem tudok hosszú a-t rajzolni, de mindenki el tudja képzelni..
aa-hát aztán amikor nem jutott eszembe semmi, megsimogattam a vizet. a víz fodros lett. aztán megsimogattam balkézzel is és akkor is. aztán ez így ment egy ideig, amikor észrevettem, hogy aa tenyerem érdekes lett. ahaa!,. el bírnék aludni. bírtam volna,. aaäa! a jelmondat legyen az, hogy holnap mást fogok csinálni!

legközelebb csinálunk egy werkfilmet, ahol jön egy csomó sztár és elmondja, hogy én rettenetesen jófej vagyok, velem a legjobb dolgozni és ez amit most együtt csináltunk, ez valami iszonyatosan jó. veszünk fel még hozzá ilyen vágóképeket, ahol úgy nézünk majd ki, mintha nagyon dolgoznánk valamin, aztán az egészet jól megvágjuk és leadjuk a tévében valami címmel.
igen, majd is szólok a kollégáknak..

lehet, hogy ijesztőbb a tudat, hogy az ember nem őrült, de attól még semmi sincs megoldva. a zene is csak emlékeztet a valódira és bólogat, de nem az, mert a szavak adottak, a valódi pedig egészen végtelen. épp ezért a világból sem lehet kiszaladni, mert az ötletek ugyan kifogyhatatlanok, de valami mindig közbejön és általában ugyanaz. elálmosodok mielőtt odaérek és ennyi és aztán már minden más ugyan, de sokszor mégis ez az egyetlen menekvés. olyan ez, mint elrontani valamit és visszacsinálni. ezt viszont elég üzembiztosan lehet csinálni, szóval el sem indulni csak tapasztalat kérdése.
hát igen. nincsenek elméleti alapok, az emlékezet és a hasonlóság nem az. vannak dolgok amikre nem lehet rájönni és csak élesben lehet. úgyhogy ez így nem célravezető.
még szerencse, hogy ez egy olyan forradalom, ahol megtehetem, hogy hazudok amikor nincsen semmi, sőt akár meg is gondolhatom magam. ennyit a forradalomról, ami nem old meg semmit, csak forr.

van ez az úgynevezett mindenszar. ez egy többdimenziós dolog és nem minden dimenziója annyira rossz ám. azt hiszem ezt úgy kell megfejteni, hogy a minden az kiterjeszt, a szar pedig behelyettesíthető. csak erősen rá kell gondolni és sokat és asszociáció, szociáció, ciá, ció. höhö.
nade ezzel nem akartam mondani semmit, egyelőre.

honnan tudhatnám, hogy mit akarok? a kérdések túlnőnek a valódi jelentőségükön, az idő megy, a válaszok pedig sosem visznek közelebb a megoldáshoz. mert mi van ha esetleg nem fontos? szóval hogy tényleg nem?!
inkább maradjunk a jelentéstartalmaknál, a szlogeneknél és a semmiből jövő mondatoknál. vonjak párhuzamokat? hát vasúti sín.
és ugyan még nem érdekel, de innentől már rajtad múlik.

mindenkit rábeszélünk mindenre.
mindenkit lebeszélünk mindenről.
mindenkit rábeszélünk minden másra.
(menekvés nincs)

jaj. jaj az idő. például a virslinek is vizet kell forralni és ha úgymarad, akkor elfogy a víz. meg a tea is ilyen. meg aztán kihűlnek, ha mégse marad úgy és nem evődnek meg.
hátszóval ide jutottunk. a hangulatok elvesztették a varázsukat. meg az értelmüket. mind megmarad, mint az otthagyott teavíz. már csak az időn kívüliség maradt, meg a zöld pulóver. van egy zöld pulóverem és nagyon szeretem. nem volt ez mindig így. szóval jaj.

hol van a mi ha a mi a hogyban van?
ha igazi lennék, akkor az utolsó három sort hajtogatnám. a moloko is olyan, hogy mindig vannak új kedvencek.

ha most elég messze tudnék menni úgy, hogy senkivel ne kelljen beszélni, akkor nem is érdekelne. dehát közel lakok, így meg nem az igazi. nem baj, van időnk.