vonatpótlóautóbusz

a valóság szar - mondtam és mosolyogtam.

azért a rend az nem áll össze egyik pillanatról a másikra. a klasszikus rendetlenítő tényezők nem hagynak békén.
más kérdés, hogy a rend az nem igazán elérhető, inkább ilyen izé, hogy lerajzolom. most úgyis divatos lerajzolni.

szóval először van amikor nincs rend, aztán mondjuk erőlködik az ember és egyszerre csak kicsit majdnem rend lesz, aztán megint minden elbaszódik. ilyen egyszerű ez.

ha elég ideig gondolkodok, akkor már kérdezni se akarok, mert egyik lehetséges válaszhoz sincs kedvem. a kérdések különben is dolgokat indítanak el. ha magamtól kérdezek az még rosszabb, mert akkor nem muszáj válaszolni.
úgyhogy ömm.. játsszuk úgy, hogy senki nem kövez meg senkit, amíg!

a sztárok élete magányos.

próbálnám megmagyarázni, de annyit sem kérdezhetek, hogy ugye.

nem elég bíztatóak a dolgok. dzsetlegem van. (nincs.) a nonstop is éjfélkor bezár. köcsögség. cselszövevény, labdaháló. fosztóképzős szavakat már nem is írok, mint például hogy.. ja de nem írok. de a vége az lenne hogy -talanság és nem egy hétbetűs szóval kezdődik.
nem elég bíztatóak a dolgok. dehát ezt nem kell komolyan venni. mint példuál múltkor arra gondoltam, hogy lehetne szó akár a valóságról is, de mostanára elfelejtettem, hogy ezt hogy gondoltam. talán azok olyan mondatok lennének, amiknek van alanya, meg állítmánya, meg címzettje, meg tartalma, meg ilyenek. dehát semmi ilyesmi nem jut most eszembe.
nem elég bíztatóak a dolgok. de van aki ezt jobban tudja. azt mondta tegyek fogadalmakat, ez egy olyan alkalom amikor kell, a csillagok is úgy állnak. hát jó, holnap leszokok a dunakavicsról.

az és után nincs semmi, hanem az van, ami az és előtt van. és az jó.

az mennyire élet, hogy felvetünk lehetőségeket és aztán vagy igen, vagy nem?