vonatpótlóautóbusz

mi a művészet? lehet felesleges próbálkozni a válasszal, mert ez ilyen kb megválaszolhatatlan kérdés. szubjektív dolog ez, a zegyetemen is aszonták, hogy az a művészet, amit annak tekintünk. tetszik ez a gondolat. szerintem bármi lehet művészet, annyi kell hozzá, hogy a valóság egy olyan formába legyen öntve, amiben már többet jelent(het) saját magánál és érezzük rajta, hogy aki elkövette az gondolt valamit, el akart mondani valamit és nem annak nyers valóságában akarta bemutatni, hanem akart valami olyat, ami nem az, de azt juttatja eszébe, azt próbálja érzékeltetni. azt a gondolatot, azt a hangulatot, azt az akármit. olyat is mondtak a zegyetemen, hogy a mű jelentése nem ugyanaz az alkotó és a befogadó számára és tényleg. és a művész vagy örül, hogy kiváltott valamit az emberekből, vagy nem örül, mert úgy érzi félre lett értve, vagy csodálkozik, hogy belemagyaráznak művészi dolgokat abba, amit nem annak szánt. de ez már az, a művészet, a mögöttes tartalom, az összekacsintás két ember között, amikor az egyik azt hiszi, hogy a másik próbál elmondani valamit és még ha nem is tudja mit, de érzi és érti a szándékot és tetszik neki ahogy csinálja. azt hiszi, merthát nem biztos, hogy mindent annak szánt a másik ember, aminek az egyik ember gondolja. ettől jó ez.
tehát a közhelyből kiindulva, röviden szólva, a művészet szerintem/nekem valami bonyolultabb önkifejezés és annak félre- vagy megértése, egymás keresgélése, eszköz egymás megtalálására. vagy nem így van, de én így tapasztalom. nem szeretem a túl nyilvánvaló dolgokat. minél bizonytalanabb a dolgok jelentése, annál jobban alkalmazhatjuk saját magunkra. persze fontos a maradás bizonyos határokon belül, elvégre nem rossz meg is érteni a dolgokat, vagy megtalálni azt aki megérti.