vonatpótlóautóbusz

az elmúlt pár napban olyan dolgokra lettem figyelmes, mint az egyenruhások. ezek olyan lányok, akik egyforma ruhában, kettesével járőröznek a városban. jór szó sztájlis, jór szó junik. aztán a felesleges dolgok elkerülése. más felesleges fáradozásait elkerülni. erre van az előreszólás és a pontos tájékoztatás. a felesleges idióta kérdésekre pedig a google. naés arra is rájöttem, hogy ami valakinek az élményteli fájdalom örömével jár, az másnak életveszélyes szenvedés lehet. de tényleg, vigyázni kell, mert a félreértéseket nehéz kezelni.

a relativitáselméletről is gondolkodtam és talán érdemes felállítani egy ideiglenes “kivételek” kategóriát, mert nem mindenkinek látom a helyét a rendszerben. vannak akik csak úgy vannak ok nélkül és azt hiszik, hogy van értelme annak amit csinálnak. nyilván van, a maguk módján. ismerni kéne a céljaikat, mert biztos vannak. csak az a semmitmondó jellegtelen szarréteg amivel leplezik létük indokait és értelmét, az alapján egy verébnek is több értelme van, akinek fagyitölcsér darabokat dobálhat az ember egy árnyas folyóparton. vagy mittomén. néha nehezen tudom kizárni ezeket a kivételeket.