vonatpótlóautóbusz

van élet a tied & tickled trio-n túl! jó persze, van jaga jazzist, meg couch, meg nemtom, de azok is csak alig és soha semmi sem lehet olyan, mint a t&tt, ennek a szívelégtelenségről elnevezett német formációnak viszont jó esélye van arra, hogy az örökös toplistán oda kerüljön mellé ilyen (free)jazz-elektro-noise-izé kategóriában. ez alapján az album alapján legalábbis. a nachtwache 15 september a címe miatt azonnali kedvenc (meg amúgy is), aztán ott van még a shibboleth, és a többi. és akkor ez még csak egyik lemezük…

[update 2007.09.29.] az idő minden sebet begyógyít. úgyértem a kammerflimmer statisztikailag lenyomta a t&tt-t, mert a látszólagos hasonlóság ellenére azért mégis valami teljesen más és mikor mi a jó. a tied & tickled trio egy sötét, erős, de barátságos akármi, néha idegesítő dobtémákkal. a kammerflimmer kollektief inkább egy szeretetreméltó idióta, néha (régebben) durva zajfutamokkal.
de ha már látszólagos hasonlóságról volt szó, akkor nézzük azokat amiket még egy kalap alá lehetne venni. van a pink freud, ők ilyen teljesen hülye lengyelek, pacsíí. van a wibutee, ami egy ilyen játékos valami, nekik is pacsi. van a triosk, ami mellett végülis el is mehetnénk, dehát mégse igazán rossz egy könnyed esti kétségbeeséshez. van a the kilimanjaro darkjazz ensemble, ami hát tényleg dark, de ez már nem igazán barátságos, viszont pont így jó. mit hagytam ki? ja, a bohren & der club of gore! hát az szinte nem is illik a kalapba, viszont mégiscsak igen. a bohren az olyan zene, amire egyesek azt mondanák, hogy kellemes, a többiek meg azt, hogy kibaszott unalmas. nekem igazán bevált. dehát kinek mi, ki kell próbálni. hát ez van most, majd még talán folytatjuk.