vonatpótlóautóbusz

az a helyzet, hogy bármilyen hülye is vagy, ha azt akarod, hogy számítson amit mondasz, akkor úgyis lesznek nálad még hülyébbek, akik majd hisznek neked és úgy gondolják, hogy fontos amit mondasz. szóval ha megtalálod a nálad hülyébb közönséget, akkor ezt elkezdheted használni és egy kis helyzeti előnnyel bármit elhitethetsz velük. aztán azok esetleg fel fognak rád nézni, vagy jókat mondanak rólad. ezeket a dicséreteket ugyan az “én ezt csak magam miatt” felkiáltással gyorsan el is háríthatod, de épp erről van szó: úgyis arra megy ki a játék, hogy annak ellenére hogy tudod, hogy nem úgy van, mégis megnyugtasd magad, hogy 1) számít amit mondasz, 2) vannak nálad hülyébbek is. csak hát hazugságokra nem alapozhatod az életedet, mert egyszer lehet hogy jön egy nálad okosabb, és elhiteti a nálad hülyébbek azon bizonyos csoportjával, hogy amit mondasz, az nem úgy van. bár végülis mindegy, mindig lesz utánpótlás nálad hülyébbekből. jadehátakkor tökmindegy, amíg nem történik baj, addig mindenki nyugodtan hátradőlhet a kis hazug életében. amíg nem történik baj…
persze lehet hogy mégsem. lehet hogy én is egy ilyen hülye vagyok, aki hülyeségeket próbál elhitetni a nála hülyébekkel, esetleg pont veled. úgyhogy ne higgyetek el mindent gondolkodás nélkül. az ide kapcsolódó mottót pedig a pókemberben mondták meg a pókembernek, miszerint nagy hatalommal nagy felelősség jár, vagy valami ilyesmi. a tanulság nemtom mi. legyen mondjuk az, hogy egyetek csokit.