a következő lomha fakolbász
2004.08.16. 21:32 blog
feküdtem a párnám alatt és azon gondolkodtam, hogy nemsokára olyan időszak következik, amikor esténként szomorúan fogok lefeküdni, mert nem lesz miért felkelni másnap. illetve lesz, csak minden szóbajöhető dolog félelmetes vagy unalmas lesz, semmiképpen nem kedvemrevaló és mégis muszáj. aztán felébredtem, de úgy, hogy nem aludtam. aztán pánik volt, újraindítás és most nézem a csíkokat ahogy mennek balról jobbra, felről le, lelről fe, ahogy nőnek a százalékok meg a többi számok és írok és ezennel elérkeztünk oda, hogy pontot teszek a mondat végére, majd megnyomom a gombot.
en1
2004.08.17. 08:31
gyakran félek én is és nincs kedvem elaludni, mert még annyit dolgom lenne az nap… off
szépek a fotóid!
hippygirl
2005.06.20. 15:30
Nos. Mivel is kezdjem?Gyakran keresek olyan oldalakat, ahol kifejthetem a gondolataim.Még nincs honlapom, de készülõban van. talán egyszer majd el is készül. Magányosnak mondható vagyok, talán a különcségem miatt. A kedvenc eggyüttesem a Doors.Jim Morrison örökké él.Ez bizony közhely,de bennem tényleg él. Sokan nem ismerik a Doorst a mai fiatalok közül, én is csak nemrég ismertem meg, de amennyit eddig hallottam,és láttam belõle, az elég volt ahhoz, hogy végleg megszeressem.Kár, hogy vége. Vége a virágkornak. Talán egyszer visszatér. Jim verseiben talán magukra ismernek, én legalábbis sok hasonló gondolatot fedeztem fel az én gondolataim, és az övéi között. Nem is tudom. Mi értelme ennek az egésznek?Az életnek?Sokat gondolkodom ezeken. Jim sokak szerint a halált hirdette, de szerintem nagyon is élni akart. Csak nem ebben a világban. És nem igaz, hogy Jim Morrison volt a Doors. Nem, mert a Doors úgy volt egész, ahogy volt. Hiába próbálják ma felélesztani a lángot, amit Jimék gyújtottak meg az emberekben. Nem sikerül, hiába állt össze újra az eggyüttes mindenféle új taggal.Ez már így nem jó. Színjáték. A közönség becsapása.Jimet nem lehet pótolni a Cult énekesével.Nem ugyanaz. Nem a régi. Fájó szó ez : régi. De ez van. Azért persze lehet nyugodtan tisztelni a Doors élõ tagjait, mert megérdemlik, és becsülni õket , az új Doorst, hogy van bennük annyi tartás, hogy újrakezdték, és mély tisztelettel, és minden erejükkel igyekeznek megidézni azt, ami régen volt.Lehet szeretni az emlékzenekarokat, mert az tuti, hogy õk is tiszta szívvel emlékeznek arra, ami régen volt. Vissza akrják hozni. Mindenki vissza akarja hozni. De ez itt nem a Vissza a jövõbe, nincs idõutazás. Marad a nosztalgiázás, annak, aki akkor volt formában. Nekem, és néhány társamnak, akiket sehol nem találok, de talán össze lehetne kaparni azt a pár embert kis hazánkban, akik nem jó idõben, és helyen születtünk, nekünk pedig a képzelet. Drogokkal, vagy azok nélkül, mindenki maga dönti el. Láttam a Doors filmet, és megállapítottam, hogy bizony marha jó film, de nem biztos, hogy a valóságot tükrözi. Valóban ilyen volt a mi Jimünk? Néha, mint valami bolond, valamikor pedig intelligens, gondolkodó, szinte filozófus? Talán.A film miért készült? Pénzéhes emberek kiváló praktikájának gyümölcse, vagy igazi mûvészet? Ez is az is.Ide is leírom: talán még eljön megint a régi idõ, mikor anyánk helyett a hajunk veri a seggünket!!
Béke