vonatpótlóautóbusz

(a nemrég még vészesen fenyegető fakolbász végülis egy huszáros vágással intézett egy sok gonddal járó, de változatos szanatóriumi életet. persze kitudja.)
megaztán van a falusi búúúcsúúúú. röviden össze lehet úgy foglalni a dolgot, hogy az árusok kirakják a sok szart, a pózerköcsög fetisiszta bálványimádó tömeg pedig jön a legjobb lila öltönyében, a legtutibb rózsaszínű topban, a legmenőbb izompólójában, vastag aranylánccal, hatalmas aranyfülbevalóval, aranyszínű műanyaggal felszerelt fakereszttel és valamennyit megvesz a nyilván nagy szakértelemmel felhalmozott gagyi-, bóvli- és giccshalmazból. mittomén, meztelennős törölközőt, kártyát, vagy előlapot a telefonjára, valóvilágos könyvet művelődni, mulatós zenét vagy a legújabb denszslágereket tartalmazó szuper válogatásalbumot, lézerpojntert menőzni a suliban, tamagocsit a hülyegyereknek, dugóspuskát a másiknak, márkás pulóvert a harmadiknak, százötvenér zoknit, esetleg szekszi, dirty girl feliratú ocsmányneonkék toppot meg a legújabb divat szerint készült eredeti energy pólót. végülis máshol is ezt csinálják az emberek, csak ez valahogy mégse stimmel. annyiban viszont mégis tökéletes a koncepció, hogy a buta emberek megtalálják a butaságuknak megfelelő árukínálatot, a bóvli pedig piacra lel. az én butaságomból kürtöskalácsra és fahéjas mandulára futotta, meghát főleg örültem, hogy túléltem az igénytelenség-túladagolást.