vonatpótlóautóbusz

…mi vagyunk az icikék, mi vagyunk a picikék, az ideológiailag képzett kerületi önkéntes tűzoltóóók.
meg kitaláltam, hogy tajtékzó jazztáncosnő vagyok, csak ez nem igaz, éshogy a tartós fűrészhasználatnak népnevelő hatása van, éshogy vizuálisan emberarcú városépítés, éshogy a médiákok különböző elnyomó hatása(i), hipnózis, tévészörny, autószörny, szörnyszörny, ez is vizuálisan. ez meg matricapályázat. majd meglátjátok…

ez most pont kapóra jött, hogy volt a tévében, mert már rég meg akartam nézni. olyan ez, hogyha a fejünk kapkodása és a rácsodálkozás mellett van időnk, akkor elég elgondolkodtatónak találhatjuk. dehát uh, baromira kell figyelni, mert Charlie Kaufman kíméletlenül küldi. ő írta pl a makulátlan elme örök ragyogását is, amiről nem rég értekeztem. úgyhogy mostmár odafigyelünk rá :) ez a film pedig kötelező darab annak, aki látni akarja, hogy hogyan kell egy alapvetően egyszerű ötlettel nagyon eljátszani, hülyére venni az egészet és közben azért mégis nagyon komoly témákra alapozni. asszem.
john malkovich menet / being john malkovich @ imdb.com

nem kell mindig azt hinni, hogy ha valaki csinál vagy mond valamit és azt gondoljuk, hogy valami volt az oka, akkor az úgy is van. perszehát társadalmilag elvárt dolog, hogy az emberek elvárhatóan és előzetes ismeretek alapján könnyen és egyértelműen értelmezhetően cselekednek/beszélnek ésakkor az emberek kényelmesen hátradőlve aházva mondhatják is, hogy igen hát ezt azért mondta, mert utál, mert hülye, mert bunkó - például, de pozitív példák is vannak (vagy negatív, nézőpont kérdése). éshát látszólag igen, meg általában tényleg, de van ugye a tisztelet a kivételnek, és aki tudja, az így télapósan mondja, hogy ohohohó barátocskáim, és a kérdéses mondat(ok)hoz vagy hozzátevődik parttalan céltalanságának netovábbja és az ok-okozati összefüggések (hiányának magyarázata), vagy legyint. és ez rám is vonatkozik, szóval ne gondold úgy, hogy tudod, hogy miről beszélek. vagy épp ellenkezőleg,..

azt vettem észre, hogy minél többet vagyok emberek között, annál több nine inch nailst kell hallgatnom, hogy megnyugodjak. valamiféle függőség lehet ez: egyre többet, egyre jobban. node semmi baj, egyszer lehet hogy elmúlik, addig meg itt ez a csodás duplaalbum. a legjobb számokat illetően elég megnézni a tracklistet, deazért én azt mondom, hogy pilgrimage. de nem is mondok semmit, úgyis tudjátok. szóval nincs kifogás, nine inch nailst hallgatni felér napi jócselekedettel.
nin

amikor átnézel az ablakon, akkor látod a világot éés aztáán ahogy tük.. nézed és… nézed tovább. még tovább és észreveszed, hogy te ottvagy valahol a világ és te közötted a. az ablakon… ott tükröződsz. és aztán elkezded hogy magadon keresztül nézed a világot ahogy suhan el. huss. és ez egyébként is így van, még ha a tükröződést letak..letagadod. aaazaztán akkor is íg.. annál is inkább. ha letagadod, hogy fogod letagadod, hogy az olyan, amivel tu… hát. de. nem tudod letagadni. le tudod, de nincs értelme. aki azt mondja, hogy nem a saját magán keresztül néz ráááaaa a. (világra)., hát az nem mond igazat. de legalábbis téved. üveg se mindig kell hozzá.

a dolgok elmúlásának, enyhülésének és elfelejtésének ez az egyszercsak megint vet véget. jön a váratlan, senki nem sejt semmit, aztán hátrafordulsz, ő ottvan és egyszercsak megint ott tartunk ahol annak idején. tudtam, hogy ez lesz, csak azt nem tudom, most mi lesz.

felszáll felszáll leül leül utaz utaz néz néz közelebb eltűr utaz utaz néz néz utaz utaz néz néz leszáll nem száll le vár néz vár nem néz vár néz integet nem néz ottmarad továbbmegy

(a nemrég még vészesen fenyegető fakolbász végülis egy huszáros vágással intézett egy sok gonddal járó, de változatos szanatóriumi életet. persze kitudja.)
megaztán van a falusi búúúcsúúúú. röviden össze lehet úgy foglalni a dolgot, hogy az árusok kirakják a sok szart, a pózerköcsög fetisiszta bálványimádó tömeg pedig jön a legjobb lila öltönyében, a legtutibb rózsaszínű topban, a legmenőbb izompólójában, vastag aranylánccal, hatalmas aranyfülbevalóval, aranyszínű műanyaggal felszerelt fakereszttel és valamennyit megvesz a nyilván nagy szakértelemmel felhalmozott gagyi-, bóvli- és giccshalmazból. mittomén, meztelennős törölközőt, kártyát, vagy előlapot a telefonjára, valóvilágos könyvet művelődni, mulatós zenét vagy a legújabb denszslágereket tartalmazó szuper válogatásalbumot, lézerpojntert menőzni a suliban, tamagocsit a hülyegyereknek, dugóspuskát a másiknak, márkás pulóvert a harmadiknak, százötvenér zoknit, esetleg szekszi, dirty girl feliratú ocsmányneonkék toppot meg a legújabb divat szerint készült eredeti energy pólót. végülis máshol is ezt csinálják az emberek, csak ez valahogy mégse stimmel. annyiban viszont mégis tökéletes a koncepció, hogy a buta emberek megtalálják a butaságuknak megfelelő árukínálatot, a bóvli pedig piacra lel. az én butaságomból kürtöskalácsra és fahéjas mandulára futotta, meghát főleg örültem, hogy túléltem az igénytelenség-túladagolást.

itt ez a két és fél órás film, a 21 grams író-rendező párosának egy korábbi munkája. a három epizód főszereplőit egy autóbaleset kapcsolja össze, amely mindhármuk életét alaposan megváltoztatja. szerelmek, kutyák, mexikóváros. a súlyos történet és a súlyos vizualitás olyan keveréke ez a film, hogy mintha direkt bántani akarná a nézőt. a 21 grams-sal való hasonlóságok ellenére nem igazán lehet a két filmet egymáshoz hasonlítani, úgyértem nem érdemes azon gondolkodni, hogy melyik a jobb. akinek az tetszett, annak ez is fog.
korcs szerelmek / amores perros @ imdb.com

először is vegyük a tényt, hogy a colorstar tudományos-fantasztikus tánczeneként aposztrofálja sajátmagát. ennyiből mindenki tudja hogy ez mi ez. a nyitószám közepe felé járva úgyis elveszünk a zenében és aztán a végén ébredünk fel legközelebb. közben meg lehet csujogatni a szép hosszú számokra mint álat. nekem a legjobb az aalomadalom. házifeladat elmenni koncertre, mert az még olyanabb, valamint van egy legalább ilyen jó első lemezük heavenicetrip! címen, az is ajánlott.
vigyázz sípol!